2009. szeptember 24., csütörtök

Főnemesi hóbort az orchideatartás?


Kevesen tudják, de az orchideák nem csak a huszadik század óta díszítették otthonainkat. A kecses növények szeretete már a 18-19. században elterjedt hazánkban - eleinte azonban csupán a főnemesek hóbortja volt a növények szaporítása, termesztése.
Kevesen tudják, de az orchideák nem csak a huszadik század óta díszítették otthonunkat. A kecses növények szeretete már a 18-19. században elterjedt hazánkban - eleinte azonban csupán a főnemesek hóbortja volt a növények szaporítása, termesztése.Ekkortól fogva a kastélyok, báltermek virágdíszei között egyre gyakrabban jelentek meg az orchideák, egyes nagyúri birtokok üvegházaiban pedig orchideákat is neveltek. Forgách József gróf birtokán 1820-ban már egy Vanilla aromatica, Szécheny Pál gróf üvegházaiban 1832-es feljegyzések szerint Cymbidium ensifolium, Bletia és Epidendrum virágzott.
A 20. század első éveiben hozták létre a Budai Várkertészetet, ahová hamarosan orchidea növények is érkeztek Schönbrunnból. Ezzel Magyarországon is kezdetét vette az orchidea termesztés, amellyel főleg a vágott virág iránti igényt elégítették ki. A termesztéssel együtt a keresztezés is megindult. Az egyik különösen dekoratív, jó adottságokkal rendelkező Cattleya hibridet a Magyar Fajtaminősítő Intézet "Budavár" néven jegyezte be.
Orchideákkal természetesen nemcsak főúri üvegházakban és állami kertészetekben foglalkoztak, nagyon sok jelentős személyiség, kertészek, botanikusok, tanárok, magánemberként is foglalkoztak orchidea-neveléssel, és - kutatással. A magyar orchidea-történelem egyik első, jelentős alakja Dr. Galambos Mária (1890-1979) volt. Kémia-szakos tanárként végzett, az oklevél megszerzése után a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényélettani Intézetében tanult, később itt dolgozott gyakornokként. Az egyetemi munkája mellett behatóan foglalkozott az orchideák élettanával, és fennmaradt jegyzetei bizonyítják, hogy a steril táptalaj receptúráját pár évvel Knudson előtt már kidolgozta, de soha nem publikálta.Az orchidea hibrideket napjainkban nagy kertészetek laboratóriumaiban, nagyüzemi módszerekkel állítják elő, így egyre több, változatosabb, könnyebben tartható, és főleg olcsóbb orchidea válik elérhetővé a nagyközönség számára.

Nevelj saját ananászt, Hawaii van!




A friss ananász összehasonlíthatatlanul finomabb konzervbéli társánál, sőt levélüstökéből akár saját ananásznövényt is nevelhetünk! Mutatjuk, hogyan.
Az ananász a trópusokon nagyon népszerű gyümölcs, fogyasztják nyersen gyümölcsnek vagy salátának, fagyasztva vagy aszalva, de készül belőle lekvárt, befőtt, üdítőitalt is. Egyik legfontosabb hatóanyaga, a fehérjebontó bromelin enzim, ez az anyag felelős azért a tulajdonságáért is, hogy a húsételek ananász hozzáadásával puhábbá válnak.
A népi gyógyászatban már régóta használták szemölcsre, tyúkszemre, de kedvező tulajdonságai szinte felsorolhatatlanok: a tumorképződés gátlásától kezdve minden féle-fajta gyomorbántalom esetén, gyulladások, tályogok kezelésében is igen hatásos.
Azt, hogy az utóbbi évek divathóbortja hazánkban is felkapta, egy másik tulajdonságának köszönheti. Minden valamire való női magazin megemlékezett már zsírégető tulajdonságáról. Mára már fogyasztó hatású rágótabletta is készül belőle.
Az ananász nem csak a trópusi emberek kiváltása. Teremtsük meg saját magunknak egy kis Hawaii hangulatot, neveljünk ananászt otthonunkban! Nagyon egyszerűen megvalósítható s mégis kihívás az egész családnak!
A terv kivitelezéséhet természetesen szükség van egy ananászra. A gyümölcsösnél olyan ananászt válasszunk, melynek levelei frissek, zöldek, vaskosak. Túlérett gyümölcsöt, amely puha, nyomódott, rohadt vagy esetleg penésze, ne vegyünk! Ezen kívül kell még egy cserép, valamennyi földkeverék, homok és egy nagy zacskó.

Első lépésként le kell vágni az ananász tetejét. Ezt az ananászdarabot (üstököt) fogjuk majd elültetni. Nem kell rögtön hozzálátnunk, tegyük ezt a darabot egy szellős helyre 24 -48 órára, ahol kellően megszárad.
Ezután jöhet csak az ültetés. Vegyünk egy kb. 12 cm-es cserepet. Töltsük meg a földkeverék és a homok 50-50%-os keverékével. Óvatosan helyezzük a cserép közepébe az előzőleg előkészített ananászdarabot. Temessük be kb. 1-1,5 cm földdel. Húzzunk a tetejére egy zacskót. Az ananász 4-6 hét alatt ki fog gyökeresedni! Amikor ez megtörtént távolítsuk el a zacskót, majd úgy kell kezelnünk, mint egy melegkedvelő szobanövényt.
Eddig megvolnánk, de hol van a gyümölcs?
A következőket kell tennünk: vegyünk egy almát, vágjuk félbe és helyezzük közvetlenül a növény mellé. Takarjuk be ismét a cserepet és hagyjuk lefedve. Ne zavarjon, hogy az alma közben elkezdett rohadni. Hagyjuk, hogy teljesen megrohadjon, csak akkor távolítsuk el a zacskót a növényről.
De hogyan fogja a rohadt alma termésre serkenteni az ananászt?
A rohadó alma etiléngáz termel, ami az ananászt termésérésre készteti. Éréskor a virágokból termés lesz, amelyek a fedőlevelekkel és a virág szárával összenőve húsos gyümölccsé alakulnak át. Semmi idő alatt "alig 6 hónap" akár Hawaii-on is érezhetjúk magunkat otthonunkban, hiszen termést hozott kedvencünk.
Az ananász nem utóérő, meg kell várni amíg sárgás színű nem lesz és kellemes illatot nem áraszt, akkor kell szüretelni s frissiben elfogyasztani. Ilyen egyszerű!

Denevérvirág-Tacca chantrieri



Most a vámpíros-harapós és éjjeli kalandvágyós filmek, és könyvek szezonja van. Itt egy sokatmondó növény a kalandok kedvelőinek!
Más néven fekete denevérvirág gyors növekedésű, kb 1,5 m magas rizómás növény. Lilásfekete virágai teszik érdekes megjelenésűvé. Ázsiából származik. Általában esőerdők árnyékos, mélyebb területein található meg.Virágjának formája szárnyakra emlékeztet. Minden növény 6-12 virágot nevel az év meleg hónapjaiban.

A virágzás azután kezdődik el, amikor a növénynek már 2-3 teljes méretűre kifejlődött levele van.
Talaj: Kedveli a jó vízelvezetésű talajt, rendszeres öntözést igényel. 70-80%-os árnyékra, magas páratartalomra és hőmérsékletre van szüksége. Ideális földkeveréke 50% fenyőkéreg, 40% tőzeg és 10% homok. Kedveli a savanyú talajt.

Ültetése: Áztassuk a magokat 24 órára meleg vízbe (használhatunk termoszt is). Ültessük általános virágföldbe, vékonyan takarjuk. Tegyük meleg, világos (ne direkt napfényre) és párás helyre. A csírázás 8-12 hét.

Nem úgy fejlődik a citromfád, ahogy szeretnéd? Itt találod a hibákat!







Ha odafigyelünk citrusainkra, hamar észrevehetjük vészjelzéseiket, amiket leggyakrabban nem kártevők vagy kórokozók, hanem nevelési hibák okoznak.
Ha odafigyelünk citrusainkra, hamar észrevehetjük vészjelzéseiket, amiket leggyakrabban nem kártevők vagy kórokozók, hanem nevelési hibák okoznak.
Vegyük sorra a tüneteket:
Sárguló levelek
Legáltalánosabb tünet, amivel a növény jelzi, hogy nincs vele valami rendben. Alaposan szemügyre kell vennünk a növényt és környezetét, hogy ráleljünk a megoldásra. Klorózist okozhat tápanyaghiány: ha a levélerek sötétzöldek maradnak, akkor vashiány az ok, de ha nincs ilyen látványos tünet, akkor bármely makro- vagy mikroelem hiányozhat, amit legjobb, ha komplex műtrágyával orvoslunk. Károsodhat a gyökérzet (ettől sárgul a lomb), ha a talaj túl nyirkos és hűvös – ez elsősorban télen szokott problémát jelenteni.
Barna levélszélek és foltok
A tartósan nedves talaj vagy káliumhiány okozhat ilyen tüneteket.
Barna levélfoltok és száradó levélcsúcsok
Citrusunk leégett: túl hirtelen vittük a szobából a tűző napra vagy hideg vízzel permeteztük a leveleit.

Kanalasodó levelek
A csak néhány levél pöndörödik, akkor túl sokáig hagytuk szárazon növényünket. Ha a baj az egész növényre és hajtásokra is kiterjed, gombafertőzésre is gyanakodhatunk.
Sötét-kékeszöld foltok a leveleken
Foszforhiány
Levélhullás
A teleltetés alatt gyakori probléma, amiért a sötét, hűvös telelőhely a hibás. Nem végzetes probléma, a hőmérséklet emelkedésével újra kihajt és gazdagon virágozhat.
Optimális termőhely jellemzői:
- szél, huzatmentes- napsütötte, gyorsan felmelegedő (pl. házfalak déli oldala)- talaja enyhén savanyú (6-6,5 pH)- nagy víz- és tápanyagigényű, ezért gyakran locsoljuk és pótoljuk a felhasznált makroelemeket


Ideális telelőhely:
- fagymentes, 5-10°C fok közötti világos helyiség- egyes fajok (kalamondin, lima) melegebbet igényelnek, ők teleltethetők szobában is- öntözni csak két-három hetente szükséges, ha talaj kiszáradt - télen egyáltalán ne trágyázzuk- szellőztessünk gyakran

Hogyan gondozzuk, szaporítsuk?- Amit a leanderről tudni kell



Babérrózsának nevezik. Dél-Európa meleg tájairól került hozzánk, és csinos formájával, szép és tartós virágzásával úgy megszerettette magát, hogy a teraszaink, kertjeink fontos része lett. Hogyan gondozzuk, szaporítsuk?
Mit kell tudnunk a leanderről? A mediterrán országokban mindenütt megélő és a tűző napon bőséggel virágzó leander Magyarországon csak a meleg, napfényes nyarakon nyílik. Fagymentes, védett helyen tudja átvászelni a hideg mínuszokat döngető időket. Amint javul az idő, kitehetjük a levegőre. Széltől védett, meleg, napos helyre. A teleltetés után levelei egy részét elhullajtja. Ha az ágakon néhány napon belül nem jelennek meg rügyduzzanatok, akkor a hajtásokat tőből ki kell vágni. Tavasszal amúgyis célszerű a hajtásait visszavágni, így az új hajtások bőségesen virágozak majd. A leander ugyanis az előző évi hajtásokon virágzik. Az egyenletesen bő virágzás elérése érdekében a harmadoló metszést kellene alkalmazni. Minden második oldalhajtást erőteljesebben kell levágni (kétharmadát), a többit pedig a harmadával kell kurtítani. Így majd bokrosodik is. Ha a gyökerek már nagyon átszőtték a földjét, akkor át kell ültetni nagyobb edénybe, tápdús, agyagos földbe. Olyan helyet kell keresni neki, ahol nem éri eső, mert az esőcseppek összeragasztják a sziromleveleket, amelyek ezután már könnyen megbarnulnak. A leander rengeteg vizet igényel. Egy ötvenkilós földlabdás, terebélyes növény a melegebb napokon akár 20 litert is elpárologtat. Ha kevés vizet kap, akkor eldobálja a leveleit. A leander melegen a napsütésen és a bőséges öntözésen kívül még sok tápanyagot is igényel. Hetente egyszer öntözzük meg tápoldattal, vagy foszfortúlsúlyos, vízben oldódó kombinált műtrágyával.
Kártevők:
A levelek fonákán apró, kerek foltok a pajzstetvek támadását jelzik, ami a ritkán szellőztetett, meleg és párás levegőjű teleltetőben gyakran előfordul. Ezek a kártevők elszívják a levelek hasznos nedveit, ezért mielőbb védekezni kell ellenük. Készítsünk permetlevet Decis vagy Fendona nevű rovarölő szerből. Keverjünk hozzá szappanlevet is, ami gátolja a tapadást, ezzel permetezzük meg a növényünket. A molytetű ellen védekezzünk Pyritoxszal. A takácsatkák is megtámadhatják növényünket. Ilyenkor a károsított hajtásokat vissza kell metszeni, a növényt lepermetezni atkaölő szerrel, majd 8-10 nap múlva a permetezést meg kell ismételni a levelek mindkét oldalán.
A leander könnyen szaporítható
Legegyszerűbb, ha a visszametszett hajtásból dugványt vágunk és egy vízzel megtöltött edényben, meleg helyen tartva gyökereztetjük. 6-8 hét után a növényke, földbe ültetve gyorsan fejlődik és a második évben már bőven virágzó bokorrá növekszik. A dugványozás legkedvezőbb időpontja augusztus közepén van.
Magról is szaporíthatóKísérletező kedvűek póbálják ki a magról való szaporítást. Kicsit lessúbb folyamat, mert általában két-három évet is várni kell az új virágra. Érdekessége talán az, hogy a magokból való új csemete nem feltétlenül olyan lesz, mint az anyanövény, sőt, az egy magtokban lévő magokból is különböző és különleges virágú leandereink lehetnek. Már pár centis korukban látható a különbség köztük, az egyértelműen zöld szár, általában fehéres, vagy sárga virágot eredményez, a bordós színű szár színes virágot hoz majd. Elmondható, hogy minél sötétebb a szár, annál sötétebb lesz a virág is. A vízben kigyökereztetéskor tegyük vízzel töltött kis tálkákba a magokat. Ezek eleinte a felszínen úszkálnak, majd a gyökeresedésnél általában lesüllyednek. A gyökér megjelenése változó, 1-4 hét is lehet, fajtától függően. A magoncok akkor lesznek ültetésre alkalmasak, amikor már két levélkéjük van. Óvatosan ültessük nehogy a kis gyökér letörjön, megsérüljön. A magokat egyből a földbe is ültethetjük, de ez esetben fontos, hogy állandóan nedvesen legyen tartva a földje.
Vigyázat: a leander minden része mérgező, megenni nem szabad!

Fedezzük fel a Borókát!







Egyes pálinkafélék (borovicska, gin) jellegzetes illatukat tőle kapják, de felhasználják likőr és bor alapanyagaként is. A belőle készített szósz és lekvár a vadételek nélkülözhetetlen kelléke. Pácolásra is kiválóan alkalmas. A középkorban a pestisjárványok megfékezésére a máglyákon mindig füstöltek borókaágakat is. Hogy miért?
Észak-Amerika és Európa nagy részén általánosan elterjedt növény. A juniperus nemzetségből ez az egyetlen faj, amely hazánkban vadon is előfordul. Hegyeinken kívül nagyobb kiterjedésű ősborókás található a Kiskunságban és Barcs környékén.
Felépítése:
1-4 m-re megnövő örökzöld fácska vagy cserje. Gyökérzete mélyre hatoló és sűrűn elágazó, nagy termőréteget képes átszőni. Rövid, fiatal hajtásai zöldek, később barna színűek, szívósak. Levelei hármasával szórtan állnak, keskeny háromszög alakúak, merevek, szúrós hegyben végződnek, 1-2 cm hosszúak, szürkések vagy élénkzöldek. Tavaszi virágzás után csak a második vagy a harmadik évben lesz érett termése. Az idősebb töveken különböző érettségi fokú terméseket találhatunk: vannak egyéves, apró zöld bogyók, kétéves kékesek, illetve hároméves kékesfeketék, hamvasak, ezek átmérője eléri akár az 1 cm-t is.



Hőigény:
Jól tűri a szélsőséges éghajlatot, meleget és hideget egyaránt. Nálunk bárhol ültethető.
A hirtelen hőingadozások hatására az idősebb ágakon hosszanti repedések jelenhetnek meg, de ez nem befolyásolja növekedését. Télen az esetleges hónyomás okozhat gondot, elcsúfíthatja formás alakját, (az oszlopos típusoknál veszélyes).
Fényigény:
Közepes. Sűrűn ültetve, alul lehullanak a levelek, de ha újra fényhez jut, ismét leveleket hoz a felkopaszodott részeken. A ferde ágállású borókák a szárazságtól, a szétterülő típusúak egy része az erős napsütéstől szenved, gyakran napégési foltok csúfítják el, ez főleg a sárga lombúakra érvényes. Ugyanakkor a szintén kúszó, sötétzöld színű boróka szinte minden éghajlati hatást kibír.
Vízigény:
Nedvesebb, csapadékosabb erdeinkben éppúgy megtaláljuk, mint az igen száraz alföldi homokon. Jó vízgazdálkodású területeken lombja szép fényes, kékeszöld. Még a tartós vízhiány sem okoz olyan gondot, mint az állandó fényszegénység.
Talaj:
A savanyú erdei talajt a meszes, sekély termőréteget, a laza, homokos talajt és a kötött, agyagosat is jól tűri. Tápanyagigénye közepes. Jó minőségű kertekben különösebb trágyázás nélkül is elültethetjük, átlagos tápanyag-utánpótlásnál nem igényel többet. Az erősen agyagos terület talaját ültetés előtt szerves trágyával, komposzttal vagy tőzeggel ajánlatos lazítani.
Termesztése:
Faiskolákban szaporítják. Árudákban, már többéves, konténeres növények is találhatóak. Magvetéssel is szaporítható, kb. 3 éves nevelés után lehet kiültetni. Praktikus a kertben térelválasztónak. Ilyenkor 1-1,5 m-es sortávolságot és legalább 60-80 cm-es tőtávolságot válasszunk az ültetéshez..
Mivel a legegyszerűbb, ha konténeres növényt telepítünk, a hagyományos faültetési módszerrel 50-60 cm-es nagyságú és mélységű gödörben helyezzük el, amelyet a kiásáskor már kissé megtrágyáztunk. Az ültetés évében néhányszor célszerű megöntözni, bár ennek elmaradása nem akadályozza fejlődését. Különösebb ápolási igénye nincs. Oszlop formájú változatát időnként össze kell kötni, mert a nagy szél vagy télen a nagyobb mennyiségű hó szétnyomhatja, meggörbítheti. A fiatal fákat érdemes kikarózni. A havasi területen élő törpe változatok igen lassan, évente csak 3-5 cm-t nőnek. A normál növekedésű változatok kevésbé igényesek, dugványozással is könnyen szaporíthatók, néhány változatuk igen jól tűri a szárazságot. A színes változatok, például az ezüstkékek, a fajtára jellemző intenzív színt a savanyú pH-jú talajokon mutatják. Vásárláskor lehetőleg nőivarú egyedet válasszunk, mert akkor a bogyókat is hasznosíthatjuk.

A bogyógyűjtés ideje október-november. Ilyenkor a fák köré tegyünk papírt vagy fóliát és enyhe ütögetéssel rázzuk le a terméseket. Majd kiterítve, száraz, szellős helyen szárítsuk meg. A szárítás folyamán - amely akár 1,5 hónap is lehet - gyakran mozgassuk meg a kis bogyókat. Amennyiben sikeresen megszárítottuk, jól záródó edényben tartsuk, mert gyorsan visszaszívja a nedvességet.
Gyógyhatása:
Az érett toboztermések illóolaj-tartalma 0,5-2%, egyes esetekben a 4%-ot is eléri. Az illóolajban főleg monoterpén szénhidrogének (alfa-, béta-pinén, kámfén stb.) vannak, de terpineol és borneol is kimutatható belőle. Kóstolással is meggyőződhetünk arról, hogy jelentős (30% körüli) az invertcukor-tartalma. A flavonglükozidok mellett előfordul még benne katechin cserzőanyag, mintegy 10% gyanta és a friss bogyókban C-vitamin, amelynek nagy része a szárítás alatt lebomlik.
A népi gyógyászatban vizelethajtó és emésztést elősegítő hatását régóta felhasználják a különböző eredetű vese- és epemegbetegedéseknél. Illóolaja nagyon jó görcsoldó és szélhajtó, de izzasztónak és nyálkaoldónak is megfelel.

Tél végi, tavaszi influenzás időszakban a hurutos megbetegedések kezelésében is használatos, sőt az asztmára inhalálószerként használják. Külsőleg bedörzsölve enyhíti a reumás panaszokat. A kozmetikai és illatszeripar is nagy mennyiséget használ belőle. Fájából készítik a gyógyászatban ma már ritkábban használt borókakátrányt.
Egyes fajai külföldön igen népszerűek, így Afrikában a „ceruzacédrus" néven ismert J. Fontos bútor- és ceruzaalapanyag. Amerikában a vöröscédrus (J. virginiana) igen fontos alapanyaga a ceruzagyártásnak.
Egyéb ehető borókák
Virginiai boróka - Juniperus virginiana American juniper, red cedar, pencil cedar, Eastern redcedar Ehető!Spanyol vagy vörös boróka - Juniperus oxycedrus oxicedro, enebro de miera, cedro de Espana; prickly juniper, medlar tree; genévrier cade Ehető! A mediterrán macchia jellegzetes növénye Marokkótól Iránig.



Árnyékos kertbe ültessünk páfrányokat












A páfrányok többsége erdőkben vagy más árnyékos helyeken él. Nedves talaj, magas páratartalom és szélárnyékos hely szükséges ahhoz, hogy egészségesen növekedhessenek.
A talaj előkészítése
Ott, ahol a kertünkben páfrányt akarunk nevelni, ajánlatos mindig elegendő levélhumuszt a talajban eldolgozni. Így tartósan nedves marad a talaj. Fontos, hogy télen a víz gyorsan felszívódhasson. Ez majdnem minden fajtára érvényes, bár a királypáfrány a vizes helyeket szereti. Extra trágyázásra nincs szükség, de ajánlatos néha némi csontlisztet (100 m²-re 1 kg-ot) bedolgozni a földbe. Arra is figyelni kell, hogy a meglévő és a felvitt föld jól kiegészítse egymást. Miután egy rész humuszt (vagy kerti tőzeget) bedolgoztunk a talajba, legfelülre vigyünk fel még egy réteget.





Szél elleni védelem
A páfrányos kert számára mindenképpen szélvédett helyet kell kialakítani. Ugyanez érvényes a különálló páfrányok vagy páfránycsoportok számára is, mivel ezek a növények rosszul viselik - különösen a száraz - szelet. Ezenkívül rengeteg vizet igényelnek.
A páfrányos kert szépségét a sávos zöld felületek adják
Mivel a páfrányok télálló növények, nagyon jól illeszkednek az évelő növények ágyásába, ha a hely adottságai számukra is megfelelőek. Különösen örökzöld fajtákkal érhetünk el szép hatást a téli időszakban.
Árnyékos kertek ideális dísze
A páfrányfélék az árnyékos kertek ideális növényei. Egy páfrányos kert jó alternatívát jelent azoknak a díszkertkedvelőknek is, akik északi fekvésű, vagy a beépítettség és a fák miatt sötét kerttel rendelkeznek. A páfrányos kert szépségét mindenek előtt egyfajta rejtélyesség jellemzi, amit e növények jellegzetes zöldje sugároz ki. Az egyszerű levelekkel (fodorka) és a szárnyasan összetett levelekkel (Vénuszhaj páfrány) rendelkező fajták változatosságával már különféle variációkat hozhatunk létre. Ezenkívül az egészen lágy levelű fajtákat váltakoztathatjuk kemény levelűekkel.

Ültetési idő és ültetési mélység
Páfrányültetéséhez az ősz a legalkalmasabb évszak, ekkor van rá esély, hogy a növény meghonosodik. Egyébként ma minden páfrányt cserépben nevelnek, tehát az egészséges felnövekedésnek amúgy is nagy a valószínűsége. A növekedés a legtermészetesebben abban a fázisban megy végbe, amikor a fiatal levelek fejlődnek (az év korai szakaszában). Azonban nyáron ezek a "korai ültetésű" páfrányok kissé érzékenyek az esetleg fellépő szárazsággal szemben.
Mire kell figyelni az ültetésnél
Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a növényt valamivel mélyebbre ültessük, mint a cserépben. Csak a Vénuszhaj páfrányt és a tölgyespáfrányt nem kell mélyre ültetni. A növény körül jól nyomkodjuk meg a földet, és gondoskodjunk arról, hogy a korábban cserepes növény elegendő nedvességet vehessen fel. A páfrányok évtizedekig ugyanazon a helyen maradhatnak a kertben. Kivételt képeznek azok a fajták, amelyek gyöktörzzsel rendelkeznek, mint például a kagylópáfrány. Ezek könnyen elburjánzanak az egész kertben - ezt fontos figyelembe venni!
Hagyja a lehullott lombot a földön
Feltétlenül hagyja a lehullott lombot a földön, és késő ősszel már ne metssze a növényeket. Az örökzöld fajtáknál az öreg, csúnya leveleket az év korai szakaszában lehet eltávolítani. A jó fejlődés érdekében a félig vagy teljesen elrothadt leveleket évente szórja a növények közé.

Szép kombinációk
A virágos növények, mint a fekete hunyor (Helleborus niger), orchideakankalin (Primula vialii), májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis), macskamenta (Nepeta), csótárvirág (Astilbe) és a Skimmia különleges színeikkel csodálatos üdeséget kölcsönöznek páfrányos kertjének. Ezenkívül az árnyliliom (Hosta) és a Houttuynia szép levelei is nagyon jól mutatnak köztük!


Teleltetés: amarillisz és leander




Itt az ideje, hogy azamarillisz pihenő hagymáit cserépbe ültessük. Az elsárgult, leszáradt levelektől tisztítsuk meg a hagymát, a túlságosan hosszúra nőtt gyökereket kurtítsuk meg, és úgy helyezzük el a földben, hogy a hagyma fele a talaj felszíne felett legyen
A földet csak egyszer öntözzük meg és a cserepet tegyük meleg, sötét helyre, ahol a hagyma élettevékenysége megindul. A biombóképződéshez sötét, 10-12 °C és kb. 2-3 hónap szükséges. Ha a virágszár megjelent és 15-20 centiméterre megnyúlt, következhet az intenzív öntözés, hetenként egyszer műtrágyaoldattal is. Ekkor a növényt viszont már helyezzük világos, de nem túl meleg helyre.
Vigyük pincébe pihenni a leandertA leander fácskák és -bokrok a fagyok beálltáig maradhatnak a szabadban. A téli hónapok idején olyan fagymentes helyen legyenek, ahol némi fényt is kapnak, mert sötétben és zárt, levegőtlen helyen a leveleket sűrűn ellepik a nedvszívó pajzstetvek, amelyek ellen idejében és hatékonyan kell védekezni.


Hogyan teletessem a begónia gumókat?


A gumós begónia (Begonia tuberhybrida) igen hálás, virágos növény, amely tavasztól az őszi fagyokig folyamatosan nyitja mutatós, forma- és színgazdag virágait. A gumókat erkélyládába, cserépbe, virágtartóba ültetve ablakba, illetve a szabadba szokták kiültetni. Félárnyékos helyet, bőséges öntözést és kéthetente tápoldatozást igényel.A begónia fagyérzékeny növény, az első őszi fagyok hatására húsos levelei lehervadnak. A gumókat célszerű már a fagyok beállta előtt kiszedni a földből.
A leveleket, hajtásokat óvatosan lecsavarjuk a gumóról, megtisztítjuk a földtől (esetleg lemossuk, de akkor néhány órán át szikkasztani kell!).
Ha a nyár folyamán lisztharmatfertőzést tapasztaltunk volna a leveleken, akkor ajánlatos a gumót 2 %-os Thiovit oldatban megfüröszteni.
Az ily módon előkészített száraz gumókat fűrészporral, rostos tőzeggel vagy homokkal megtöltött ládába rétegezve, fagymentes, de hűvös helyen tároljuk a tavaszi kiültetésükig.

Virágok

Az ősz kedvenc virágaink kiültetésének ideje. Ilyenkor ültetünk bazsarózsát (Paeonia), íriszeket (Iris), liliomokat (Lilium), nárciszokat (Narcissus). A kert ilyenkor lehet a legszebb. Virítanak a dáliák (Dahlia), az őszirózsák (Aster) és krizantémok, amelyek levelei csodálatos virágzatuk mellett eltörpülnek. Ilyenkor nyílik a kékvirágú szakállvirág (Caryopteris), a sárga színű, barna "szemű" kúpvirág (Rudbeckia) és több varjúháj (Sedum) faj is.



Eljött az őszi ültetés ideje.











Ha tavasszal kertünkben hagymás növényeket szeretnénk látni, itt az ideje elültetni a hagymákat. Több féle tulipán kapható már hazánkban is, ezeket szeretnénk bemutatni, hogy megismerjük ennek a szép növénynek a szín és formavilágát.
A tulipánoknál különböző csoportokba soroljuk a fajtákat. Van korai tulipán, kései, liliomvirágú, rojtos, papagáj, telt korai tulipán. A legtöbb tulipánt ősszel érdemes kiültetni a kertbe, de tavasszal is telepíthetünk hagymákat.

A tulipánok jó vízelvezetésű termékeny talajt igényelnek. A hagymákat 10-15 cm mélyre ültessük, érdemes csoportosan akár színek szerint elrendezni a hagymákat. Árnyékos védett helyre ültessük őket, mert a szél és az erős napsütés nem tesz jót nekik. A tulipán hagymákat ősszel érdemes felszedni, és osztályozni őket, valamint a fiók hagymákat leszedni, így jövőre friss állománnyal gazdagíthatjuk kertünket.
Íme, néhány tulipánfajta:
Tulipa White :
Hagymás évelő növény. Egyszerű hófehér kehelyszerű virágai vannak. A levelek lándzsa alakúak, szürkés zöldek. Évelő ágyásokba ajánljuk, magassága: 65-70 cm.



T. carneval de nice:
Hagymás évelő növény. Virágai teltek, tál alakúak, és sötétpiros rajzolat látszik rajtuk, innen kapta karnevál nevét is. Késő tavasszal nyíló virág, levelei szürkés zöldek, és lándzsa alakúak. Magassága: 40-45 cm.-es.



Díszkáposzta







A díszkáposzta egyre divatosabb őszi növénnyé vált az elmúlt években. Ismerjük meg ezt a különleges zöldségfélét, amely a legtöbb kertben, mint dísznövény szerepel.
A díszkáposzta elsősorrban gyönyörű színvilágával fogja meg a kertészeket. Gazdag szín és levélformájuk kiemeli őket a többi őszi növény közül, hiszen megtalálható az egyszerű vagy fodros változat, a fehér, a rózsaszín, és a bordó szín árnyalataiban. Sokan talán nem is gondolják, de a díszkáposzták is ehetők, így akinek a kertjében ősszel megtalálható ez a szép növény, bátran használja fel az ételek és a tálak díszítésére.
De a díszkáposzta fontos vitaminforrás is lehet a téli hónapokban, többek között gazdag a B1, B2, C vitaminban, valamint sok ásványi anyagot is tartalmazz.


Ha szeretnénk egy díszkáposztát kertünkbe itt az idő beszerezni pár cseréppel a kertészetben. Amikor hazavittük a lehető leghamarabb ültessük el, hiszen a cserépből a tápanyag hamar kifogy, így a növény nem tud fejlődni. Ha a cserépben hagyjuk a növényt, igen hamar éhen és szomjan hal.

A díszkáposztát ültethetjük kertbe csoportosan, vagy erkélyre, teraszra, esetleg egy nagyobb virágtartóba, vagy cserépbe is szépen mutat. Érdemes több színt is összeválogatni, így pl. a fehér káposzta szépen kiemeli a lila káposztát. Ha több tövet szeretnénk elültetni, kb. 30 cm.-es sor és tőtávolságra ültessük el, hiszen a káposzta még nagyobb lesz kertünkben.
A káposzták a tápanyagban gazdag talajt, hatalmas színes dús káposztafejekkel hálálják meg, így érdemes a kerti talajt előtte szerves trágyával dúsítani.

A díszkáposzta az őszi ültetés után, egészen a mínusz 5-6 fokos hidegig is dekorálja kertünket. Még a mínusz 10-15 foknál is a takarólevelek védik a rügyeket, is biztosak lehetünk abban, hogy a káposztánk jövőre is megmarad. A második év tavaszán a káposztánk elkezdi az utódokat nevelni. Ilyenkor a fej megduzzad, és felfelé növekszik, emeletes káposzta lesz.
A szár alsó részén kis oldalrügyek hajtanak ki, és színesednek be, majd a főhajtáson elkezdi a gyönyörű sárga virágokat kibontani. Ekkor a legszebb a díszkáposzta, hiszen a gyönyörű színes levelek között az aranysárga virágok igazi szín kavalkádot adnak kertünknek. A virágzás végén a sárga virágokból, 1-2 mm nagyságú barna magokat tudunk szedni, ezeket vessük el nyár végén kertünkben, így következő évben gyönyörködhetünk díszkáposztáinkban.