2010. július 27., kedd

Virágmagok

Az elhervadt virágok sem "csúnyák", terméssé alakulnak, és egy másik arcukat mutatják. Különleges teremtmények a magok, formájuk és színük jellegzetes, növényenként más és más. Rafinált, kifinomult világ. Ha alaposan megnézzük őket , rájöhetünk, melyik mit akar kezdeni magával, ha kiszabadul, ha eléri a földet.
A büdöskék, ha elhervadnak, az összepöndörödött szirmok alatt hosszú, fekete-fehér pálcikákat érlnek, és amikor teljesen beértek, a termés a föld felé fordul, kiszóródik és elveti magát.
A kaliforniai kakukkmák zöld, majd megbarnuló, hosszú hüvelyt nevel, amely a bordák mentén felreped, így gurulnak a földre a kis, sötétbarna magok.
A körömvirág sárga napocskájából karmos szörnyeteg lesz, a nagy karmok alatt kis karmok, amelyek a magok, aztán az egész az őszi szelekkel szétpereg.
A nebáncsvirág nevét a termése adja, a zöld, szőrös termés erősebb érintésre szinte felpattan, cikkekre hasad, így jutnak a földbe, akár az anyatőtől távolabb is a barna maggolyócskák.
A pillangóvirág termése barna kóc, ez szétmorzsolódva gerezdes kis köménymaghoz hasonló magokra esik szét.

A húsos kis porcsin érdekes termést nevel. Aló része olyan, mint egy kis csésze, a felső része pedig kúpos. Ez a felső rész könnyen leválik, ha megértek a magok, lelökődik, és a földre hull a sok apró, porszerű magvacska.
A sarkantyúka magja a legméretesebb, eleinte sima, majd éretten gerezdes. Nagyon könnyen lehull a vékony szárról és elgurul a levelek árnyékába.
Igaz, évelő, de a kokárdavirág az egynyáriakkal együtt rengeteg magot nevel. A virág labdaszerűvé alakul, és a labda kis tollaslabdákra hull, amelyeket a szél hord szanaszét, ezért meglepő helyeken is előbukkanhatnak.
Fogom a borítékokat, ráírom a növények nevét, és amikor száraz az idő, bőségesen gyűjtök belőlük, hogy a következő évben is ültethessek. A legtöbb azonban önmagát elveti, úgyhogy jövőre mindenképp találkozunk.

Virágmagvak gyűjtése

A magyar falu, a magyar népdal, de népművészetünk más ágai sem képzelhetők el virágok nélkül. Csodálatos mezei virágaink mellett a paraszti kiskertek tarka virágözöne, bel- és külföldi kertbarátok őszinte csodálatát váltja ki egy-egy falujárás, kirándulás alkalmával. Falvainkat járva elragadtatással, néha egy kis irigységgel szemléljük mi városi emberek, a kapuk előtti kiskertekben nyíló, egy- és kétnyári virágok színes seregszemléjét, gazdagságát, mely a magyar falvak utcaképét olyan jellegzetesé varázsolja.

Ez a virágos csoda tükröződik vissza évszázadok óta népművészetünkből, erről szólnak népdalaink, ehhez hasonlítjuk szerelmetes mátkánk.

Mára hazánk virágmagvakból behozatalra kényszerül. (Szép csomagolás, minimális mennyiség és legtöbbszőr silány a minőség.) Kevés fáradsággal, kis szorgalommal magunk is foghatunk virágmagokat. Nyaraláskor, kirándulásaink alkalmával, vagy falujáró utjainkon összegyűjthetjük a következő év óhajtott virágmagjait. Népi hagyományainknak köszönhetően még ma is csodálatos virágok nyílnak falvaink portáinak legtöbbjének udvarán, de a házak előtti utcai kiskertek is mostanában, mintha egyre szebben díszlenének az egynyári virágok színes özönétől.

Ilyen egynyári virágok a viola, egynyári szarkaláb, körömvirág, illatos petúnia, tátika, porcsin rózsa, pillangóvirág, vagy a hajnalka és a seprűfű is, de sok kétnyári növényünk is megtalálható kiskertjeinkben, mint a gyűszűvirág, papucsvirág, évelő szarkaláb, vagy a sokféle margaréták.

A maggyűjtéssel pénzt takarítunk meg, de egyúttal biztosíjuk e csodálatos virágok országos elterjesztését és ez által segítjük fennmaradásukat az utókor számára.

Magvakat mindég egészséges növényekről gyűjtsünk, és lehetőleg kerüljük a nemesített hibrideket, mert ezek következő évi virágai amellett, hogy elkorcsosulnak, a növények még fertőződhetnek is különféle betegségekkel, ami aztán végzetes lehet az egész virágállományunk az évi pompájára.


Csodatölcsér

Hajnalka

Búzavirág

Tudnunk kell, hogy mikor szedjük, és hogyan kezeljük a már leszedett magvakat. Általában a legfontosabb szabály, hogy csak beérett magvakat szabad gyűjteni. Az érettség akkor következik be, ha a magszár levelei megsárgulnak, és a magtokok megbarnulnak. Az ilyen magtokokban a magvak hallhatóan zörögnek, vagy ujjaink közötti sodró mozdulatra azok széthullanak.


Egynyári szarkaláb

Őszirózsa

Sabó (kerti) szegfű

Gombavirág

Virágmagokat selyempapírra szedjük, szétterítjük, majd a magház törektől, gyenge fújással azoktól megtisztítjuk.
A visszamaradt egészséges érett magvakat papírzacskóban, vagy gyufás dobozokban tároljuk, elültetésig.


Bársonyvirág

Bojtocska

Borzas kúpvirág

Kerti lángvirág

A zacskókat, skatulyákat címkézzük fel! A címkéken tüntessük fel a növények nevét, a maggyűjtés időpontját, virágzásuk esedékességét, habitusukat, (alacsony-magas, bokros-szálas, vízigényes-szárazságtűrő, napos, vagy árnyékos helyet, meszes vagy savanyú földet kedvelik-e.)


Törpe mályvarózsa

Kerti verbéna

Oroszlánszáj

Paprikavirág

Feltétlen jegyezzük fel a virágok színét, mert a következő évi virágágyások tervezésénél ez nagyon fontos kérdés lesz. Akár a lakberendezésben, a virágágyak tervezésénél is, a színek megválasztása egyéniségünk tükre és egyben a harmonikus, ízléses kert megteremtésének egyik sarkalatos kérdése.


Pompás titóvirág

Záporviág

Porcsinrózsa

Sarkantyúka

A magyar kertek bővelkednek színes egynyári virágokban, a legkényesebb ízlésű kertbarátok is dúskálhatnak e pompás virágok magvainak választékában, és ha vesszük a fáradságot és begyűjtjük magvaikat, még pénzünkbe sem kerül, magunk és mások gyönyörűségére, egy csodálatos élményt nyújtó virágoskert beültetése.

2010. július 26., hétfő

A futómuskátli helyes gondozása

Miért szebbek az Osztrák muskátlik, mint a hazaiak? Bemutatjuk a futó muskátli helyes gondozását.

A futó muskátli a hazai kertek kedvenc növénye lenne ha…. Sok kertész panaszkodik, hogy a futó muskátli nála nem olyan szép, mint a katalógusokban, vagy mint a határon túli országokban. Sokan keresnek tiroli muskátli, mert úgy gondolják, azok szebbek lesznek, mint hazai társaik, talán pont olyan, mint a katalógusban.

Az igaz hogy a futó muskátli érzékenyebb, mint a rokona az álló muskátli így sokkal több törődést és gondozást igényel. A másik gond hogy a városi szennyezett levegő és a sok por nem tesz túl jót a növénynek, míg az Alpok lábánál fekvő kis faluban teljesen más a levegő és a páratartalom.


Aki utazott már külföldre és látta a hatalmas szinte monumentális hegyek lábánál elterülő kis Osztrák falvakat, azt is láthatta mekkora a levegő páratartalma a hegyek miatt. Kora reggel vágni lehet a ködöt, igen magas a páratartalom és a levegő sokkal tisztább, mint a városokban.

Így itthon főleg a városokban soha nem lesz olyan szép a futó muskátli, mint a vidéki hegyi levegő mellett, ahogy a Milka boci is csak a hegyi legelőn ad finom tejet. De azért sokat tehetünk mi is a szép virágzó növény érdekében, ha egy kicsit jobban odafigyelünk a gondozására.

A futó muskátli gondozását már az ültetésnél el kell kezdeni. Legtöbbször balkonládába ültetjük a futó muskátlit vagy akasztós virágtartóba, de semmiképp ne hagyjuk az eredeti kisméretű cserépbe. Vásárlás után egy két nappal ültessük át nagyobb cserépbe vagy balkonládába a növényt.

Az átültetéshez használjunk jó minőségű virágföldet, ne kerti földet, mert fertőzésnek tesszük ki a növényt. Töltsük meg a balkonládát egy harmadáig morzsalékos laza virágfölddel, majd emeljük ki a növényt a cserépből virágfölddel együtt és döntsük meg kb. 70 fokban és így tegyük bele a balkonládába.

Ez azért fontos, mert ha a földlabdát egyenesen tesszük a ládába, amikor a növény elkezd, lefelé futni a láda szélénél a növény szára megsérül. Szinte 90 fokban kell a növénynek meghajolni ahhoz, hogy lefelé fusson. De a láda széle folyamatosan nyomódik a növény szárához, ami a végén eltörik és ekkor a muskátli egyik napról a másikra elpusztul. Viszont ha megdöntve tesszük, bele a ládába a földre a muskátli szinte omlik majd lefelé.

Ha készen vagyunk az ültetéssel, jó alaposan öntözzük be a földet és tegyük a helyre a ládát. Olyan részt válasszunk az erkélyen vagy a kertbe ahol nem éri el egész nap az erős tűző napsugár csak délelőtt. Fényre szüksége van a muskátlinak, de a déli vagy délutáni nap túl erős neki így kiég. A félnapi árnyék és félnapi napsütés az ideális számára.

Egy hónap múlva már kezdhetjük adagolni ültetés után a muskátli tápoldatot, amit minden héten akár kétszer is adhatunk kis mennyiségben az öntözővízhez keverve. Így folyamatosan pótoljuk a növénynek az elhasznált tápanyagot és sokkal erősebb egészségesebb lesz valamint ellenáll a betegségeknek is.

Az elnyílt virágokat szedjük le minden héten, így serkentve az újabb virágzásra a töveket. Havonta egyszer júniustól vágjuk vissza a muskátli hajtásait, inkább legyen fél méter hosszú a muskátli, de tele virággal, mint egy méteres kopsz virágtalan hajtásokkal teli növény. A metszés hasznos a növények, új hajtásokra és virágzásra serkenti kedvencünket.

Talán még ennyi törődés mellett sem lesz a futó muskátlink olyan szép, mint a hegyekben, de egész nyáron át virágzó színes növényt kapunk, amely meghálálja a törődést és a gondoskodást.

2010. május 10., hétfő

Szerelemvirág: Agapanthus

Ültessünk szerelemet kertünkbe? Igen! A szerelemvirág egy igen különleges hazánkban még ritkaságnak számító álomszép dísznövény, amely hatalmas kék színű virágával feltűnő jelenség lesz kertünkben.

Nyáron az akár 1 méter magas száron egymás után nyílnak az ernyős virágzatú kék fehér, és lilás színű virágzatok. A növényt ültethetjük kertbe, de akár teraszra egy védett napos sarokba, dézsába, vagy bármilyen nagyobb méretű virágtartóba is.

Gondozása egyszerű, nem igényel nagyobb odafigyelést. A nyáron nyíló szerelemvirág akár vágott virágnak is kiváló, vázába téve akár egy -másfél hétig is virágzik.

A gumót tavasszal ültessük el cserépbe, majd kezdjük el rendszeresen öntözni, májustól, amikor az idő engedi, kitehetjük a szabadba. Ekkor érdemes egyből átültetni a nagyobb edénybe vagy dézsába, mert a többszöri átültetést megsínyli.

Nyáron öntözzük és tápoldatozzuk rendszeresen, ősszel csökkentsük le a locsolást, majd télen vigyük fagymentes védett helyre, és ilyenkor csak akkor locsoljuk, ha a földje már teljesen száraz.

Már februárban is elültethetjük a növényt, így májusra már kifejlett szerelemvirágot kapunk. Mivel évelő növényről van szó, a szerelemvirág évről évre megörvendeztet minket gyönyörű virágaival.

Lakásban tartva keressünk számára egy világos napsütötte helyiséget és ide helyezzük el a cserepét. Így akinek nincs kertje az is bátran nevelhet szerelemvirágot. Virágzási ideje: májustól augusztusig.

A növény főbb igényei:

Fényigény: Világos napos helyet kedvel, nyáron kitehetjük a szabadba is.

Vízigény: Tavasztól őszig locsoljuk bőségesen, télen csökkentsük le minimálisra az öntözést.

Átültetés: Tavasszal érdemes átültetni nagyméretű cserépbe.

Tápanyag: tavasztól őszig hetente egyszer adhatunk neki tápoldatos vizet

Kurkuma mint dísznövény!

A curcumáról szinte mindenkinek az egzotikus fűszer jut eszébe. Pedig ezt a különleges trópusi növényt már saját otthonunkban is nevelhetjük, mint dísznövényt.

A curcuma a gyömbérfélék családjába tartozó nemzetség több mint 40 fajt ölel fel. A növény Ázsia trópusi mocsaraiban őshonos, innen indult világhódító útjára. Ma már Amerikában, Ázsiában és hawaiion is termesztik. Nem rég a dísznövény forgalmazók is felfedezték a növény értékét, így ma már világszerte kapható kereskedelemben, így hazánkban is. cserepes dísznövényként találkozhatunk vele virágüzletek polcain, vagy kertészetekben is. Fűszerként a gyökerét használják. Élénk téglavörös színű kesernyés-aromás pora a curry por egyik legfontosabb alkotóeleme.


Ennek az évelő növénynek rizomája van, vagy gumója, ebből fejlődik ki a növény. Szobanövénynek, vágott virágnak és fűszernövénynek is termesztik szerte a világban. A legfelső, murvalevelek rózsaszínűek vagy fehérek és érdekes formát öltenek ettől lesz, igazán egyedi dísznövény a szobában Mivel trópusi növényről van szó, figyeljünk oda, hogy meleg igényes növény 15 fok alatt már megfázik. A növény akár 70 cm magasra is megnőhet, így térigénye is nagy. Duplán, magas, sötét színű rusztikus cserepekben a modern, kissé ridegebb stílusú lakásokat is stílusosan díszíti.

A curcuma a keleti konyha egyik legismertebb fűszernövénye, de nálunk hosszú keskeny leveleivel és fura rózsaszín virágával szobanövényként találkozunk vele. Azért lett igen kedvelt dísznövény, világszerte mert tartása igen egyszerű, virágzási ideje akár három hétig is eltarthat. A szobanövényként ismert curcumát ősszel nyugalmi állapotban kell, tartani ilyenkor nem kell locsolni, hidegtől mentes helyen kell átteleltetni.

Szinte ugyanúgy kell tartani, mint a többi hagymás növényt, tavasszal el kell ültetni cserépbe, és amikor megjelennek, az első kis hajtások akkor kell elkezdeni óvatosan locsolni. A virágzás ideje alatt öntözzük bőven a növényt, ne álljon alatta pangó víz. Majd hetente egyszer adjunk neki tápoldatos vizet. Nyáron kitehetjük a szabadba, kertbe vagy erkélyre is a növényt, nyáron a nagy melegben reggel és este is öntözzük. Ültetéskor használjunk savanyú A típusú virágföldet.

A virágzás végén vágjuk le az elszáradt virágokat, csökkentsük le a víz mennyiségét, hagyjuk el a tápoldatot, és tegyük el pihenni a növényt, akár úgy hogy kivesszük a földből a gumóját és egy száraz meleg helyen tároljuk. Szaporítani tőosztással vagy a gyöktörzs feldarabolásával tudjuk.

Így minden évben nyáron szép virágzó curcumával büszkélkedhetünk.

Ültessünk kockás liliomot kertünkbe

Nem hiába kapta ezt a furcsa nevet ez a szép növény, hiszen kockás mintájával kertünk különleges éke lesz.

A kockás liliom egész Európában elterjedt kerti dísznövény ám hazánkban sajnos igen kevés faj kapható belőle. Itthon a lápos mocsaras vidéken, mint vadnövényt is megtalálhatjuk ám mivel védett faj, leszedése komoly büntetést von maga után, nem szabad hozzányúlni vagy letépni.

A virág különlegességét a bíbor vörös sakktáblára emlékeztető kockás minta adja, amelyek a harang alakú virágon találhatók. De emellett léteznek fehér és rózsaszín változatok is. Nálunk is több fritillaria fajta is kapható, piros, sárga, és narancsszínben ám ezek nem kockás mintájúak.


Kertünkbe ősszel érdemes a hagymákat elültetni, amelyek ha szerencsén van, évről évre szaporodnak. A hagymákat kibontás után pár órán belül ültessük el, laza jó vízáteresztő képességű virágföldbe kb. 5 cm mélyen, csoportosan a kertbe vagy balkonládába. Kedveli a savanyú nedves talajt és a félárnyékos kertrészeket.


A virágzási idő már április elején megindul, és májusig is eltarthat, hiszen akár több virág is nyílik egy hagymából.

Így ültessünk amariliszt!

Az amarillisz hatalmas tölcséres virágával otthonunk legszebb dísznövénye lesz, amely tavasszal már március végétől nyílhat.

Gondozása egyszerű, hiszen tavasszal meghajtatjuk, majd a virágzás végén hagyjuk, hogy a növény minden része visszahúzódjon a hagymába így el tudjuk tenni, teleltetni. Az amarillisz hagyma mellett több kisebb fiókhagyma is kihajt így szaporítani is tudjuk a növényt otthon.

A hagymákat március végén, április közepén ültessük el jó vízáteresztő képesség virágföldbe. Ha kertünkbe szeretnék ültetni a hagymákat, májusban ültessük ki a szabadba, majd szeptemberben szedjük fel a hagymákat és vigyük be őket védett helyre teleltetni.


Ha télire szeretnénk, újra meghajtani a hagymákat pihentessük, őket 5-6 hétig majd novemberben hajtassuk meg őket újra így akár karácsonyra virágzó amarilliszünk lehet.

A hagymákat ültessük el egy akkora cserépbe, ami kb. kétszerese a hagyma átmérőjének, majd locsoljuk meg a földet, és letakarva kezdjük meg a hajtatást.

Néhány hét múlva megjelenik az első kis zömök hajtás, ez a virág bimbója, ezután vigyük a növényt világosabb helyre, takarjuk ki, és kezdjük el nagyon óvatosan öntözni és tápoldatozni.

A legszebb tavaszi hagymás virág a fürtös gyöngyike

A muscari vagy ismertebb nevén a gyöngyike a kora tavasszal nyíló hagymás növények közé tartozik, amelyek már márciustól kék színbe öltöztetik kertünket.

A muscari a liliom félék családjába tartozó évelő hagymás növény, amely eredetileg Közép és Dél Európában őshonos. Több mint 40 különböző gyöngyike fajta létezik, amelyből a legismertebb az örmény gyöngyike és az eper gyöngyike.

Minkét faj 15-20 cm magas, keskeny fűrészes leveleket hajt, amelyek között már kora tavasszal kinyílnak a gyönyörű kék árnyalatú virágok. Márciustól egészen májusig nyílnak a fürtös virágok, így akár egy kék szőnyeg terül el kertünkben a növény.


Ha kertünkbe szeretnénk ültetni gyöngyikét, a hagymákat a kert kevésbé napos vagy félárnyékos helyére ültessük el, laza vagy homokos talajba, szeptember végén.

Telepíthetjük a növényt a kertbe, pázsit közé, virágládába, cserépbe, vagy nagyobb virágtartóba is. Csoportosan elültetve a legszebbek, egy ládába 3-4 hagymát ültessük el egymástól kb. 5-10 cm távolságra, és kb. 5 cm mélyre.


Ha lekéstük az őszi ültetést tavasszal vásárolhatunk cserepes előhajtatott gyöngyikét is, bár a virágzó példányokat inkább csak otthonunk falain belül élvezzük, majd ősszel ültessük ki a hagymát a szabadba. Télire szedjük fel a hagymákat a kertből vagy vigyük a virágládákat védett fagymentes helyre tavaszig, majd tavasszal kezdjük el meghajtatni minimális öntözéssel.


A gyöngyike nagyon szépen mutat más tavaszi hagymás növényekkel csoportosítva így pl. a jácinttal, a tulipánnal, vagy a gyöngyvirággal is szép színfolt lesz.

A hortenzia gondozása és ültetése

Nagymamáink kertjében nélkülözhetetlen virág volt a hortenzia, de ma egyre ritkában fedezhető fel a kertekben. Pedig ez a növény hatalmas labdaszerű virágzatával, igazán szép látványt nyújt.

A hortenzia a kőtörőfűfélék családjába tartozó fás évelő bokor, amely Ázsiában, és Amerikában is őshonos. A növény akár két méteresre is megnőhet, színválasztéka is igen gazdag a fehér, rózsaszín, lila, piros, liláskék, és foltos virágzat sem ritka. Több mint 30 féle fajtája él világszerte. A hortenziát 1788. hozták be Európába, és Commerson botanikus hortenziának nevezte Lapeaute Hortense asszony tiszteletére.

Ma már hazánkban is egyre több virágboltban és kertészetben lehet kapni ezt a gyönyörű cserepes virágzó dísznövényt, amelyet leginkább anyák napjára időzítenek a kertészek. Sokan csak azért nem veszik meg a növényt, mert az a hír járja róla, hogy nem marad meg a kertben és könnyen tönkre megy. Pedig egy kis odafigyeléssel, és gondoskodással a hortenzia gyönyörű virágzattal kápráztat el minket évről évre.

A rózsaszín a fehér és a kék virágú hortenzia a legismertebb nálunk, a piros és a cirmos fajta, sajnos még ritkán kapható. A kék hortenzia egy mesterségesen előállított szín, ilyenkor a fehér vagy rózsaszín hortenzia földjéhez timsót adnak, így lesz kék színű a virága. A szín erősége is attól függ, hogy milyen mennyiségben adagolják a timsót az öntözővízhez, így tudják szabályozni, hogy világosabb vagy erősebb kék legyen a virágzat színe. De a kertekben is láthatunk kék színű hortenziát, ilyenkor a talaj magas mésztartalma miatt válik kék színűvé a virág.

A hortenzia vágott virágként is igen kedvelt lett az utóbbi időben, mert vázába téve akár két hétig is gyönyörű marad. Ha cserepes hortenziát szeretnénk akár ajándékozni, akár saját részre vásárolni, először is gondoljuk végig, hogy tudunk e neki megfelelő helyet biztosítani kertünkben. A hortenzia nem szobanövény! Csak akkor vegyük meg, ha kertes házba kerül a növény. Itt kiültethetjük a kertbe, vagy a teraszra egy szép virágtartóba, dézsába. Ültetéshez a legjobb a rododendron virágföld.

A hortenzia csak árnyékos és hűvös helyen érzi jól magát. Ne tegyük tűző napra, vagy túl meleg helyre, mert pár hét alatt kipusztul. Az ideális hőmérséklet a 15-17 fok, és ne érje közvetlen napsütés a növényt. Nyáron tartsuk a földjét egyenletesen nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni, kerüljük a csapvizet, csak lágy vízzel, vagy esővízzel öntözzük. Áprilistól a nyár végéig adjunk neki tápoldatot hetente egyszer.

Ugye milyen bonyolultan hangzik? Ne érje a nap, ne öntözzük csapvízzel, már mennyi igénye van a növénynek. Pedig higgyék, el megéri a fáradtság. A hortenzia virágzata páratlan látványt nyújt nyáron. A lágy víz a desztillált víz, ha felforraljuk és lehűtjük a vizet már az is segít, vagy a legjobb, ha összegyűjtjük az esővizet a növény számára.

A tél folyamán érdemes a tövét jó alaposan betakarni, így védve a fagyok ellen. Ősztől folyamatosan csökkentsük le az öntözést, és hagyjuk el a tápoldatot is, majd metsszük vissza az ágakat a növényen. A tél folyamán szinte egyáltalán nem kell locsolni a hortenziát, ha dézsába ültettük a növényt, vigyük egy szélvédett helyre a cserepét, így biztos, hogy nem fog kifagyni a gyökere. Tavasszal egy kis friss földel érdemes felfrissíteni a talajt körülötte, és újra várhatjuk a Pazar látványt, amikor a hortenzia virágba borul.