2010. április 10., szombat

Kirohadt a szerelem páfrány? 10 tipp az újraélesztéshez

Gaz, kóró, csalán - viccelődünk vele. Lehet, hogy cserepes rózsa, lehet egy konyhai bazsalikom vagy futóka, mégis összességében csak így becézzük az ilyesmit: szerelem páfrány. Mert ez Tőle van! Ha haldoklik a virág, haldoklik a kapcsolat is? Növénymentés mesterfokon, avagy a szerelem páfrány intubálása, a Nőnap után, szabadon.
Szerelmi szimbólum
Nincs cikibb, mint mikor a kedvestől, akár férfitól vagy nőtől kapott szép növény huny ki. Bármitől előfordulhat. Lehet, hogy a növény eleve beteg volt, mert a földje rossz volt, mert beteg növénnyel lakott egy helységben az üzletben, vagy mert éppen csak a tél és a fény hiánya tett be neki. Az is lehet, hogy túl sok vizet kapott de az is előfodulhat – és ez a gyakoribb, hogy kegyetlenül kiszáradt. Mire lekókadt, jelezve a vízhiányát már búcsút inthettél szegénynek. Kezedbe veszed, és látod, hogy kérlelhetetlenül halott.


Nem csak páfrány sérülhet meg, bár az kétségkívül az egyik legérzékenyebb fajta. Feladhatja bármely kaktusz, virágos növény, de még a sima fényigényes, zöldlevelű futónövények is, melyek egyébként, jó esetben, a lakás bármely részében elvegetálnak évekig. Érzékeny például a kis, cserepes borostyán is, de az utóbbi években a húsos levelű, szépen virágzó korallvirágok is hamarabb feladják.

Van esély megmenteni?
Aztán jön a dilemma: Kidobjam vagy ne dobjam? Mégis csak különös darab. Főként, ha a kedves a szerelmet jelképező növénynek nevezi ki. Gondoskodni kell róla, gondolni kell rá. Óvni kell, épp úgy, ahogy a kapcsolatot. Aztán persze, kis belátással, ha a szegény növény végleg feladaja, nem szabad megsértődnünk ezen. Nem kell a párod hibáztatni. Elgondolkodtató persze, hogy talán a kapcsolat is kiszáradóban vagy kihaló félben van, esetleg túl sokat „öntöztük”, egy csepp időt és szabadságot, levegőt sem hagytunk társunknak.


Ha nagyon erősen szimbólumkáént fogjuk el a növényt megpróbálhatjuk megtartani, akkor is, ha már végképp vége van… 10 tipp, hogyan renováld a kedvenc növényed.
Persze, jobb helyeken időre megy, mielőtt a kedves hazaér!
Lássuk!
  1. Öntözés okosan: Ha kiszáradásról van szó. Akkor meg kell öntözni a növényt. Csak, hogy egy halott növény nem fogja a két szép szemedért felszívni a locsoló levet. Kedvesen tocsog majd benne élettelenül. Lassan öntözzünk. Az első 2 órában fél óránként egy picit. Mini növényre egy kupak vizet, közepes cserepesre egy felesnyit, egy óriás dézsásra egy dl-t önthetsz. Fél óránként leghamarabb!
    A következő fázisban 2 óránként az előző víznek kétszeresét, ha úgy látod, háromszorosát kaphatja. A növény 8-10 óra alatt felélénkül.
  2. Ha az első öntözésektől levelei, virágai nem kezdenek el élénkülni, nagyobb a baj. Vedd ki cserepéből és verd le földjét a gyökérről. Hideg kamilla főzetébe áztad 3 órára. Ha élénkülni kezd, friss földbe ültesd és óránként kevés vízzel öntözd tovább.
  3. Ha éppen kirohadt, nehezebb az ügy. Ötsd le róla a vizes, lucskos földet. Hagyd gyökerét szabadon fél órát, majd nyirkos, de nem vizes földbe próbáld meg ismét beültetni. Ha kirohadáskor leszakadt gyökere újra kell gyökereztetni. Vagy engedi a növény, vagy nem.
  4. Ha a szálas, nőnapra kapott virág adta fel túl hamar: Cseréld le vizét. Szárából víz alatt a mosdóban vágj vissza néhány centit, ferdén. A vizébe egy csöpp cukrot is tehetsz.
  5. Ha a növény foltos, beteg, akkor vírus vagy baktérium támadta meg. Nem sok esélye van, de tehetsz egy próbát. Morzsold le a földjét. A virág leveleit és virágos hajtásait mosd le víz alatt. A foltos beteg részeket szedd le, a szárazzá váló köralakú lukakat is szedd ki a levelekből. A halvány zöld beteg részeket kevés citromlével bekenheted (CSAK valódi citromból!). Végül új földdel, ÚJ cserépbe ültesd! A biztonság kedvéért különítsd el a többiektől.
  6. Ha a növény kiszáradt: Sok száraz levelét és virágát vágd le egy ollóval. Hiába lesz így kopasztott, meg kell tenned. A halódó hajtásoktól is búcsúzz el, majd lesz másik. A régi kitikkadt ifjak elveszik az erőt az anyanövénytől.
  7. Ha ásványi anyag hiánya van. Úgy ásványi oldatot adj a locsolóvízhez. Száradó növénynél azonban az előírt adag fele éppen elég növényednek. A legjobb első körben azonban az, ha szénsavmentes ásványvízzel locsolod, hetente egyszer! A több locsolás lehet állott csapvíz is.
  8. Ha végképp vége, a régi növény egy kis részét próbáld meg gyökereztetni és új növényt nevelni belőle.
  9. A növény gondozásához vízen kívül szeretetre is szükség van, ha hiszed, ha nem. Próbáld ki!
  10. A locsolóvíz sose legyen vad hideg, klóros csapvíz. A locsolásra szánt víz akár egy napig is állhat az öntözőben mielőtt felhasználod.

Jácint, nárcisz, tulipán: a tavaszhírnök virágok gondozása

A jácint továbbra is a húsvéti virágok egyik legjellegzetesebb növénye, illatos, rengeteg színben elérhető, és locsolkodásnál is elengedhetetlen ajándék. Hogyan gondozzuk, hogy sokáig megmaradjon?

Barkával, ágakkal, pillangós és tündéres dekorációval szemrevaló asztali dekorációt készíthetünk az ünnep előtt. A természetes alapok, fonott kosarak igazán trendiek 2010 tavaszán. Ugyanakkor az antikolt hatású alapok, mint például a díszített csészék is jól mutatnak a húsvéti reggeli mellett.


Tavaszváró tippek a virágok szerelmeseinek

A vágott virág hosszabb ideig marad szép, ha…
  1. vázába helyezés előtt 1-2 centiméternyire, enyhén ferdén visszametsszük és lemossuk minden virág szárát.
  2. a virágokat kimosott, tiszta vázába helyezzük.
  3. kioldjuk a csokrot összefogó drótot, madzagot.
  4. a virág száráról a vízbe kerülő leveleket, bimbókat letörjük
  5. a virággal telt vázát nem állítjuk kályha vagy fűtőtest, napos vagy huzatos ablak közelébe.
  6. a hervadó virágok „újjáéleszthetőek”, ha pár órára vízfürdőbe helyezzük őket.

+1 A virágok élettartama növelhető, ha vizükbe egy kanál cukrot helyezünk. Ez azonban fajtafüggő – érdeklődj a virágostól!


Kerti csodák tavasszal

A virágládás kertészkedés mostanában rendkívül népszerű, különösen azért, mert sok ember külső térként csak egy kis terasszal, vagy erkéllyel rendelkezik. Tavasszal a jácint elültethető ládában és cserépben, de a kár a kertben is. Aki ősszel nem ültette el a gumókat, tavasszal is megteheti! A friss tavaszi levegőn gyermekeinkkel kellemes időtöltést nyújthat a jácint ültetése, gondozása.

A jácint alacsony külső hőmérsékleten hosszabb ideig virágzik, ezzel is még több örömet szerezve nekünk!

Magvetés szabadföldbe

Áprilisban a feltételek adottak ahhoz, hogy a legtöbb növény magját elvessük a kertünkben. Nagyon sokan vannak, akik inkább a saját maguk által vetett növényeket részesítik előnyben a kertészetek által kínált előnevelt palántákkal szemben. A saját vetemény előnye, hogy nagyobb mennyiségben tudunk növényeket előállítani, és kedvesebbek lesznek számunkra az általunk nevelt növénykék. A cikkben a szabadföldi magvetéshez adunk hasznos segítséget.

Április - májusban már a talaj hőmérséklete olyan, hogy szabadföldbe vethetjük legtöbb fűszernövény, zöldségféle, egy- és kétnyári valamint az évelők magjait. Áprilisban továbbra is vethető minden olyan növény magja, amit márciusi vetésre ajánlanak.
Ebben az időszakban a következő zöldségek magjai vethetőek: Nyári retek, spárgatök, korai burgonya, cikória, spenót, sóska, kapor, paprika, paradicsom, káposztafélék, sütőtök, sárga, görögdinnye, csemegekukorica, cékla, uborka, bab, gyökérzöldségfélék közül a fehérrépa, sárgarépa. feketegyökér, pasztinák, póréhagyma. Ezek közül végleges helyére vethetjük a sárgarépát, petrezselymet, céklát, hagymát, zöldbabot, zöldborsót, spenótot, cikóriát, csemegekukoricát, a görög- és sárgadinnyét, paradicsomot, fejes salátát. Ezek a növények jobban bírják a szélsőségesebb viszonyokat, viszont termést csak kicsit később hoznak.

A dísznövények közül ajánlatos az egynyári virágok egy részét, azokat amelyek rosszul tűrik az átültetést végleges helyére vetni. Így a növények edzettebbek lesznek. Igaz, hogy (kb.3-4 héttel) később kezdik meg a virágzást, de a virágok színei intenzívebbek lesznek és tovább fognak virítani.
Néhány a most vethető dísznövények közül:
Cickafark (Achillea),Ternye (Alyssum), Harangláb (Aquilegia), Szabadföldi díszsspárga (Aspapargus),Dísztök(Cucurbita), Afrikai aranyvirág (Dimorphothca), Fátyolvirág (Gypsophila), Csodatölcsér (Mirabilis) Kúpvirág (Rudbeckia), Trombitavirág (Salpiglossis), Ördögszem (Scabiosa),Egynyári cinerária (Senecio), Bársonyvirág (Tagetes), Sarkantyúka (Tropaeolum), Rézvirág (Zinnia), Vasfű (Verbena), Rezeda (Reseda), Porcsinrózsa (Portulaca), Díszcsalán (Perilla), Záporvirág (Gazania).

Magok előkészítése a vetésre:
Vannak magok, amelyek már előkezelt állapotban kerülnek forgalomba. Másoknak nincs szüksége semmilyen előkezelésre a magvetés előtt. A keményhéjú magokat azonban ajánlatos éjszakára vízbe állítani. A különösen keményeket meg is reszelhetjük egy kis körömreszelővel, így könnyebben veszik fel a vizet. Néhány mag természetes kelést gátló anyagot tartalmaz, ilyen pl. a cékla. A magok lemosása, beáztatása, eltávolítja ezt az anyagot és gyorsítja a csírázást.

Talaj előkészítése a vetésre:
Pár héttel a magvetés tervezett időpontja előtt ajánlatos talajt felásni, így bőven lesz ideje megülepedni. Az ásással egyidőben bedolgozhatunk a földbe szervestrágyát is. Mivel a túl vizes talajt nem kedvelik a magok, ezért ahhoz, hogy a nedvességtartalom optimális legyen a talajt a vetés előtt 2-3 nappal kell alaposan beöntözni. Vethetjük a magokat frissen felásott talajba is, de ebben az esetben a földet tömöríteni kell, mert a laza szerkezetű, szemcsés talaj túl hamar kiszárad, ezért a magok könnyen elpusztulhatnak. A legtöbb mag csírázásához legalább 7 C°-os talajhőmérséklet szükséges.

Magvetés módjai:
Házikertben lehet zacskóból, tenyérből, kézzel szórva (sóska, spenót, kapor, zsázsa, pázsitfüvek, háromszínű szulák, egynyári virágok), sorba (bab,borsó), vagy fészekbe (burgonya, sárga-, görögdinnye, tök) vetni. A szórva vetésnél előfordulhat hogy a nagyon apró magokból egyszerre nagy mennyiség kerül egy helyre, így a kikelő növénykék a későbbiekben elnyomják egymást. Ezt a növények ritkításával tudjuk megelőzni. Az apró magvakat könnyebben tudjuk vetni, ha valamilyen szemcsés anyaggal (pl. fűrészporral, homokkal, perlittel) akár fele-fele arányban összekeverjük. A nagyobb magokat lehet egyesével esetleg néhány esetben 2-3 szemenként elvetni. Ha több növényke kel ki érdemes a legerősebbet meghagyni. A vetési mélység általában a mag nagyságának négyszerese legyen. A vetés módját, mélységét minden esetben a mag nagysága határozza meg.
A legtöbb vetést takarni kell, mert a felületesen takart magvak könnyen kiszáradnak és nem hajtanak ki. Végül permetezve, kerülve az erős vízsugarat öntözzük be a magvetést. A hiányos kelés egyik oka lehet, hogy túl mélyre kerültek a magok, illetve a talaj túl agyagos, vagy túl nedves, illetve nagyon letömörített és a magok a levegőtlen környezetben befulladnak.

Tápanyagigény:
A magvakban lévő tápanyagok a magoncok felszínre jutásáig tartanak ki. A különböző növények tápanyagigénye eltérő. A helyes arányra azonban mindig törekedjünk, mert a túltápozott zöldségfélékben annyira felhalmozódihat a nitrát, hogy emiatt a fogyasztásuk nem ajánlott! Tápanyaghiányra utal, ha a növény növekedése lelassul, a levelek sárgák és satnyák. Túladagolás jelei: túl hosszú, vékony, gyenge hajtások, hatalmasra nővő levelek, valamint az, ha növény idő előtt, még a virágok kinyílását megelőzően elszórja virágait.
Sok tápanyagot igényelnek pl. burgonya, a káposztafélék, a paradicsom, a paprika, és az uborka. A a borsó és a bab azonban a legtöbb talajban jól fejlődik.
Az egynyári virágoknak a hosszú és tartós virágzáshoz rendszeres tápanyagellátásra van szükségük, ezért kedvelik a magas tápanyagtartalmú talajokat. A túltápozást azonban kerüljük, mert akkor a növények inkább a növekedésre, mint a virágzásra koncentrálnak.
Az évelők tápanyag szempontjából igénytelen növények.

A vetemény gondozása:
A vetemény különösebb gondozást nem igényel, azonban pár dologra oda kell figyelni. A kérgesedés megelőzhető azzal, hogy amint fentebb is említettük a talajt a vetés előtt pár nappal öntözzük be alaposan, illetve a veteményt csak permetezve öntözünk. Ha túlságosan letömörítettük a magvetés után a takaróréteget, akkor azt még a növénykék kelése előtt érdemes kissé, óvatosan felporhanyítani, hogy a magok több levegőhöz jussanak. További munkálatok a gyomtalanítás valamint a túl sűrűn kikelt növények ritkítása.